A vér szent dolog. Sötétségben kavarog, megfosztva minden fénytől, ám ha világosságot lát vörös színben pompázik. Azonban ha túl sokáig van a fényben elkezd sötétedni, hiszen visszavágyik az erek védelmébe, az örök sötétségbe ahonnan ered.
Vér nélkül nem jutnának a sejtjeink oxigénhez, és elképzelhetetlen volna létezésünk. Vérünk megtisztít minket a káros anyagoktól, és belülről frissíti testünket, észrevétlenül. Mindig mozgásban van, és folyamatosan cserélődik. Minden fontosabb rítus, így a testmódosítások is különböző mennyiségű véráldozattal járnak. Az igazán fontos dolgokért vérünket kell adjuk, ami szinte mindig fájdalommal jár. Vérünk egy részének elvesztésével testünk rákényszerül, hogy az elvesztett vért újra megtermelje, így a frissen megszerzett stigma mellett némi friss vérrel is gazdagabbak leszünk.
Ha képesek vagyunk a minket éltető anyagból áldozni, képesek lehetünk a megtisztulás útjára lépni. A testi megtisztulást, pedig szellemi átalakulás, illetve lelki transzformáció is követheti.
