Mind vadászok vagyunk. Naphosszat hajszoljuk az aranyat, az ételt, a meghódítandó világot. Le akarjuk vadászni a javakat, a másik nemet, a barlangunkat ki akarjuk díszíteni trófeákkal. Harcolunk, hogy másnap tovább harcolhassunk. Valódi szükségletek kielégítése helyett mások által felmagasztalt dolgokat akarunk megszerezni magunknak. Horda helyet egyénileg küzdünk a fennmaradásért, és emiatt gyakran elfelejtjük, hogy könnyebb lenne falkában vadászni. Boldogságunkat sokszor nem függetleníthetjük a többiek boldogságától, ha az egységérzést keressük többre juthatunk, mintha csak függetlenedni szeretnénk mindenkitől. Persze a közösség is akkor fog boldogulni, ha benne minden tag független és - egyénileg - megtalálta a szabadságát. Először magunkat szabadítsuk föl és a világ is velünk fog változni! Aztán pedig közös erővel elkezdhetünk értékekre vadászni. Így elkerülhetjük, hogy céltalan vadászatunk végül űzött vaddá változtasson minket.
